Egyéniségek, kulcsfontosságú hozzájárulással.

A sikert csak együtt érhetjük el – ha egyesítjük tudásunkat, szenvedélyünket és erősségeinket. Munkatársaink és az általuk nyújtott sokféle hozzájárulás tesz minket a jelen és a jövő közlekedésének motorjává.

Az alábbiakban bemutatunk néhány ilyen egyedülálló történetét, olyan emberekét, akik magukévá tették az #ÉnVagyokAMotor szellemiségét és éltek a lehetőséggel, hogy példaképek legyenek.

Bogdánfalvi Terézia, Teca 2008-ban végzett nemzetközi kapcsolatok szakreferensként a Nyíregyházi Fősikolán. Szakmai karrierjét sales asszisztensként kezdte, majd logisztikai specialistaként folytatta a Carlsberg Hungary Kft.-nél, ahol nemzetközi és belföldi fuvarszervezéssel, előrejelzésekkel és rendelések kezelésével foglalkozott. A ThyssenKrupp Ferroglobus Zrt.-nél beszerzői pozícióban dolgozott, ártárgyalásokban vett részt, rendeléseket kezelt és ajánlatokat dolgozott ki. Ezek után Miskolcon a Joyson Safety Systems Hungary Kft. elektronikai részlegénél próbálta ki magát senior vevői tervezőként, ahol a legnagyobb vevőkkel tartotta a kapcsolatot, fogadta és feldolgozta a vevői megrendeléseket, elkészítette a gyártási terveket, a tervek és a kiszállítás teljesülését is felügyelte. Ha szükséges volt, a kritikus helyeztekben beavatkozott és megoldást talált.

Teca 2020-ban csatlakozott a S.E.G.A. Hungary Kft. beszerzési csapatához stratégiai beszerzőként. Elkötelezettségével, mély szakmaiságával és tapasztalatával kiérdemelte, hogy 2022 márciusában Regionális Lead Buyer kinevezést kapott. Ebben a pozíciójában az egész európai régió műanyagokra vonatkozó stratégiájáért felelős és támogatja az anyagcsoporttal foglalkozó többi kollégát.

Hogyan telik egy napod? Kikkel vagy kapcsolatban?

Napom egy jelentős részében megbeszéléseken veszek részt cégen belül kollégákkal – ezek folyó ügyekkel, projektekkel kapcsolatos megbeszélések vagy stratégiai megbeszélések, illetve partnerekkel, beszállítókkal egyeztetek. Van, akivel rendszeres megbeszéléseink vannak, főleg a nagyobb partnereinkkel, illetve azokkal, akiknél sok megoldandó feladat van mindkét oldalon. Lehet ilyen egy beszállító kivezetés, transzfer vagy új projekttel kapcsolatos egyeztetés.

Emellett vannak csapat, csoport és osztályos megbeszélések is változó gyakorisággal, de rendszeresen. A megbeszélések mellett a napi feladataimhoz tartozik még többek között a számlák jóváhagyása illetve ezek megreklamálása adateltérés esetén, társosztályokkal és beszállítókkal való kapcsolattartás, tárgyalások előkészítéséhez szükséges adminisztráció elkészítése. A bővebb feladatokhoz hozzátartozik a stratégia felépítése, ismertetése, végrehajtása.

Hogyan lesz egy beszerző Regional Lead Buyer? Mit takar a „Regional” és a „Lead”?

Minden túlzás nélkül azt mondhatom, hogy nagyon sok munkával és állandó tanulással és önfejlesztéssel. A „Regional” azt takarja, hogy a műanyag anyagcsoport európai régió stratégiájáért én felelek, a „lead” pedig, hogy én vezetem és határozom meg ezt a stratégiát, én terjesztek fel javaslatokat és elképzeléseket régión belül. Természetesen a Global Lead Buyerrel (GLB) egyeztek arról, hogy a regionális stratégiai javaslataim mennyire illenek bele a globális elképzelésbe.

Milyen kompetenciák szükségesek ehhez a funkcióhoz?

A szakmai kompetenciákon túl szükséges az önálló munkavégzésre való képesség, döntéshozatal képessége, kiállni a stratégiai döntés mellett és véghez vinni azt, kezdeményező készség, határozottság, magabiztos kommunikáció (főleg a partnerekkel).

Mi segített hozzá ehhez a pozícióhoz/hogy érted el, milyen volt a karrierutad?

A mostani RLB pozícióhoz a küzdés és kitartás segített hozzá amihez a sok-sok tapasztalás is társult. A tanulásban és tapasztalatszerzésben segítségemre volt a nagyszerű csapat amiben szerencsém van dolgozni. Nagyon sok profi kolléga vesz körül akiktől volt és van is mit tanulni, egymást segítjük a mindennapokban. Természetesen a helyi vezetőim is támogattak. Ha egy kis humort is vinni szeretnék a dologba, mondhatnám, hogy a rengeteg válság okozta probléma és megoldandó feladat volt a felvezető út ehhez a pozícióhoz. Ha nincs az a tengernyi és végeláthatatlan kezelendő téma, nem tapasztaltam volna meg mindazt, ami alkalmassá tett a munkakörömre.

Mik a terveid, mit szeretnél még elérni a karrieredben?

Mindenképp tovább szeretnék elmélyülni a jelenlegi pozíciómban, hogy profi munkát tudjak letenni az asztalra a jövőben is és stabil megbízható pillére legyek a műanyag anyagcsoporttal foglalkozó beszerzők közösségének.

Milyen út vezet ahhoz, hogy valaki a régió egyik legnagyobb munkáltatójának rendületlenül növekvő fejlesztő központját vezesse?

Gábor, mikor kezdted a szakmát?

2003-ban végeztem villamosmérnökként a Miskolci Egyetemen. A mérnöki szakmában azóta dolgozom, de előtte más, nem műszaki területet is kipróbáltam.

Miért választottad a mérnök szakmát?

Fiatal koromban nagyon sok terület érdekelt. Miután más területen is dolgoztam, rájöttem, hogy az egzakt, egyértelmű hatásokat leíró nyelv az, ami leginkább közelebb áll hozzám, itt van a legkevesebb szubjektív hatás.

Mi a mérnök szakma jövője?

Mérnökökre a jelenben és a jövőben is szükség van. A mérnökök azok, akik a természettudományi, fizikai ismereteket a mindennapok használatába átültetik; olyan megoldásokat (termékeket, eszközöket, gyártási technológiát) kínálnak, melyek az ipari termelést és az életünket megkönnyítik. Minden, amit az épített világunkban látunk, mérnökök munkájának az eredménye. A jövőt tekintve a cél, hogy hogyan elemezzük és vonjunk le gyors következtetéseket a rendelkezésünkre álló rengeteg információból.

Miért válassza a mérnök szakmát egy fiatal?

Akik érdeklődnek a természettudomány iránt, akiket érdekel hogyan működik a világunk, azokból jó mérnök válhat. Korábban még bizonyos körökben akár „cikinek” is hatott, ha valaki érdeklődött a fizika iránt. Manapság a közösségi oldalak hatására sokkal több fiatalhoz juthat el a fizikai ismeretterjesztés és az informatikai megoldások, mint korábban, nagy nézettséget is generálhatnak, ha figyelemfelkeltőek és informatívak.

Azon régiókban, ahol az ipar jelen van, mérnökökre mindig szükség van és lesz, ilyen Közép-Európa is.

Milyen mérnököket keres a S.E.G.A. Hungary?

Akik nyitottak az újdonságra, érdekli őket a gyártástechnológia, a villamos gépek technológiája, elektronikában, automatizálásban vagy informatikában jártasak. Termékfejlesztési területre fejlesztőmérnököket elektronikai háttérrel vagy érdeklődéssel; beágyazott rendszerek fejlesztése iránt érdeklődő szoftverfejlesztőket; gépészmérnököket terméktervezéséi területre, tesztmérnököket, akik szívesen részt vesznek villamos gépek tesztelésében vagy tesztberendezések készítésében, illetve olyanokat, akik gyártástechnológia fejlesztésében, gyártás lebonyolításában szeretnének dolgozni.

Milyen tanácsot tudnál adni a fiataloknak, ha a te életutadat szeretnék követni?

Én indítómotor fejlesztésen kezdtem gyakornokként, fél év után kaptam meg a főállású pozíciót, melyre igen büszke voltam. 14 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy fejlesztési osztályvezető legyek. Mindig az alázatos munkavégzést tartottam a legfontosabbnak. A munkatársak, a körülöttem lévő emberek tisztelete fontos volt számomra. Legyenek az emberek nyitottak az újdonságokra, legyenek képesek megújulni, a hibákból tanulni.

Gyermekvállalás, család és karrier összeegyeztetése kihívást jelentő feladat. A családi összefogás mellett nagy segítséget jelent az is, ha a munkahely különböző lehetőségekkel támogatja a kollégákat, hogy rugalmasan össze tudják hangolni a családi életet és a hatékony munkavégzést.

Rita a Szent István Egyetemen szerezte mesterdiplomáját gazdasági agrármérnökként. Karrierjét a Samsung Electronics Hungary Kft.-nél kezdte, ahol előbb raktári adminisztrátorként dolgozott, majd beszerzőként a koreai és szingapúri beszállítókért volt felelős.

5 év után a Jabil Circuit Hungary Kft.-nél folytatta pályafutását senior NPI beszerzőként, illetve a Nokia összeszerelő üzletágban beszerzési csapatvezetőként. Ebben az időszakban töltött pár hónapot Beligumban, ahol a brugge-i Jabil beszerzési osztályát támogatta. Miután visszaköltözött Magyarországra, a Nokia workcell teljes belső logisztikájáért lett felelős alapanyag supervisorként. Karrierje következő állomásaként vám és szállítmányozási menedzser pozícióba került kinevezésre. Mielőtt az S.E.G.A-hoz csatlakozott volna 2021 elején, 5 évig dolgozott a Remy Automotive Hungar Kft.-nél mint európai vám és szállítmányozási menedzser.

Kérlek meséld el, hogyan alakult a pályaválasztásod.

Középiskola után elkezdtem dolgozni, mert még nem tudtam mivel szeretnék foglalkozni a jövőben, mit lenne érdemes tanulni és úgy gondoltam, hogy a döntésben segítségemre lesz, ha ismereteket szerzek a munka világában. Azt tapasztaltam, hogy nagyon sok jó lehetőség van egy multinacionális cégnél, amihez diplomára van szükségem. Gazdasági kérdések mindig is érdekeltek, ezért úgy döntöttem, hogy a hozzám lehető legközelebbi egyetem gazdaságtudományi karára jelentkezem, mivel így könnyebben össze tudtam egyeztetni a munkámat a tanulással. Nagyon örülök, hogy ezt az utat választottam, mert sokkal egyszerűbb volt megérteni a gazdasági, pénzügyi témák egy jelentős részét, hiszen a cégen belül láttam, hogy amit az egyetemen tanultam, hogyan jelenik meg a valóságban és mi a jelentősége.

Miért döntöttél a S.E.G.A. Hungary mellett, miért pályáztad meg ezt az állást?

Az egyik fontos szempont az volt, hogy itt van közel a lakóhelyemhez, ez nagyban segít a munka és a magánélet összehangolásában. A másik az volt, hogy nagyobb cég és így a munkavállalónak mindig több lehetősége van, hogy több osztályon, pozícióban ki tudja magát próbálni.

Mik voltak az első benyomásaid a cégről, hogyan fogadtak? Azóta hogy érzed magad, sikerült beilleszkedned a gyártás ’férfias’ világába, vagy voltak nehézségek, vagy akár pozitív meglepetések?

A kollégáim és a vezetőm az első perctől kezdve nagyon barátságosan fogadtak és segítettek a beilleszkedésben.

Nagyon jól érzem magam a cégnél. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy szeretek itt dolgozni. Alapjában véve pozitívan szoktam mindenhez hozzáállni és mivel már több cégnél is dolgoztam, mindig azt szoktam mondani, hogy sehol sincsen kolbászból a kerítés, tehát mindenhol vannak problémák, de ha jó a csapat és szeretsz velük együtt dolgozni, akkor a napok jól telnek és a problémákat egyszerűbb megoldani, feldolgozni.

Mindig is olyan helyen dolgoztam vezetőként, ahol a legtöbben férfiak voltak a menedzsmentben, így ehhez vagyok szokva, nem okoz nehézséget.

Hogyan sikerül összeegyeztetned a munkát magánélettel? Megfér egymás mellett a női vezető és a kisgyermekes családanya szerepkör? Hogyan támogatja ezt a vállalat?

Már vezető pozícióban dolgoztam egy másik cégnél, amikor jöttek a gyerekek. Nagyon sokat hezitáltam anno, hogy milyen pozícióba, munkakörbe menjek vissza dolgozni, hogy tudjak a családommal is lenni, de a munkámat is el tudjam végezni azon a szinten, amit elvárok magamtól. Végül úgy döntöttük a férjemmel, hogy megpróbáljuk megoldani és vezetőként dolgozom tovább, de ehhez szükségem van támogatásra a családomtól és természetesen a munkahelyemtől, vezetőmtől is. Mindig fontosnak tartottam tisztázni a vezetőmmel, hogy nem fogok tudni napi 10-12 órát dolgozni, mint korábban és ha ezt nem tudják elfogadni, akkor ez sem a cégnek, sem nekem nem megfelelő. Eddig szerencsés voltam, mert ezt el tudták fogadni. Az is nagyon fontos, hogy a rugalmasságot, amit kapok a cégtől – például, hogy Home Office-ban dolgozhatok vagy ha csörög a telefonom, hogy beteg valamelyik gyerekem, akkor tudok menni érte, intézni a dolgomat és folytathatom a munkát később akár otthonról is – azt minden esetben próbálom viszonozni. A rugalmasság oda-vissza kell hogy működjön, és működik is. Vezetőként többször szükséges esetleg a szabadidőmet áldoznom a munka kedvéért vagy ha olyan időszak, vagy olyan feladat van, aminek szűkös a határideje, akkor azt tartanom kell és dolgozom akár a munkaidőmön túl is.

Az biztos, hogy a családom, a csapatom és a vezetőm támogatása nélkül nem tudnám ezt megvalósítani, szóval ezúton is köszönök nekik mindent!

Dénes, miután 2010-ben leszerelt a Francia Idegenlégiótól, az első magánbiztonsági szektorban lévő karrierállomása Afganisztánban volt, ahol a Holland Nagykövetség diplomatáinak védelmében vett részt csoportvezetőként.

2011-ben költözött az Egyesült Királyságba, ahol először közvetlenül egy családnak dolgozott személyi testőrként. Másfél év után következett a váltás: egy luxushotel biztonsági szolgálatánál helyezkedett el, mint csoportvezető, ahol a VIP vendégek védelmének megszervezése mellett már foglalkozott bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatok lefolytatásával, illetve biztonsági folyamatok fejlesztésével is. 2013-ban kezdett egy olyan biztonsági cégnél dolgozni, ami vörös szőnyeges rendezvények biztosításával, 5 csillagos hotelek és luxus irodaházak biztonsági rendszerének tervezésével, szervezésesével, és az őrség szolgáltatásával foglalkozott. Kezdetekben a rendezvényeken dolgozott és legfőbb feladata a rendezvényekre elhívott „A” listás sztárok védelme, annak megszervezése volt. Eközben tanulta meg a rendezvénybiztosítás mellett az irodaházak védelmi rendszerének felépítését, működtetését is. Egy idő után kapott egy saját kisebb portfóliót a cégen belül, majd idővel a cég első számú portfóliójának lett a menedzsere, majd 2019-től a cég szakmai vezetője. Ekkor körülbelül 300 biztonsági kolléga és 8 menedzser dolgozott a szakmai irányítása alatt.

Ebben az időben döntött úgy, hogy vissza szeretne térni Magyarországra és talált rá cégünkre, ahova éppen vállalatbiztonsági szakembert kerestünk.

Milyen céllal kerestél külföldről Magyarországon munkát?

2007-től 2021-ig éltem külföldön. Már az időszaknak elején is úgy gondoltam erre, hogy egy kiküldetésben vagyok, ahol a legfőbb feladatom az, hogy tanuljak és minél több tapasztalatot szerezzek. Tehát mindig is azt terveztem, hogy egyszer haza fogok költözni, de az elején még nem tudtam pontosan, hogy mikor. 2020-ban jött el az idő, amikor egyrészt a pandémia, másrészt magán jellegű okok miatt úgy gondoltam, hogy a helyzet éppen ideális arra, hogy belevágjak a hazaköltözésbe. Így történt, hogy elkezdtem még Londonból munkalehetőségeket megpályázni, és igazából a S.E.G.A.-hoz is külföldről, az egyik londoni irodánkból interjúztam, illetve még aktívan dolgoztam kint, amikor elfogadtam a S.E.G.A. ajánlatát.

Hogyan találtál ránk, és mi fogott meg a cégben? Milyen perspektívát nyújt a S.E.G.A.?

Online találtam rá a S.E.G.A. álláshirdetésre. Korábban már több multinacionális cégnek dolgoztam mint szolgáltató, de közvetlenül még nem álltam alkalmazásban ilyen cégnél. Viszont mindig is tetszett a multinacionális vállalatok által kínált perspektíva. A biztonsági szektor több területén is tapasztalatot szereztem már, és a S.E.G.A. egy olyan szegmenst – autóipari alkatrészek szériagyártását – képvisel, amellyel korábban még nem volt dolgom és így új kihívásokra számítottam.

Én úgy látom, hogy a S.E.G.A. multinacionális cégként vegyíti a magyar középvállalat és a nemzetközi cég adta lehetőségeket. A vállalat jól pozícionált a piacon, számos nagy autógyárnak szállít be, a magyar telephelye pedig nagy erőssége a cégnek. A lehetőségeink megvannak arra, hogy a hagyományos meghajtások piacán a legvégsőkig kitartsunk, és idővel áttérjünk arra a technológiára, ami majd a jövő autóját hajtja, legyen ez egy elektromos autó, vagy egy teljesen más technológiára épülő jármű.

Mi alapján hoztad meg a végső döntést, hogy visszaköltözöl Magyarországra, és azon belül is Borsodba?

Ahogy már korábban említettem, az a döntés, hogy hazaköltözök Magyarországra igazából már a kezdetekkor megszületett. 2020-ban én úgy gondoltam, hogy a külföldön megszerzett szaktudással és tapasztalattal fogok olyan munkát találni Magyarországon, amiből meg tudok élni, és emellett hittem abban, hogy egy komoly itthoni cég tud olyan kihívásokat adni, amiktől tovább tudok fejlődni, illetve az adott pozíciót a karrieremutamba is bele tudom illeszteni. Azt gondolom, hogy ez itt a S.E.G.A.-nál teljesült is.

Mit gondolsz, jól döntöttél?

Igen. Úgy gondolom, hogy jól döntöttem.

Milyen volt külföldön dolgozni, ehhez képest milyen itthon?

Külföldön is olyan volt dolgozni, mint Magyarországon. Ott is követelnek, ott is teljesíteni kell az elvárásokat. Megvannak a célok, illetve ott is be kell illeszkedni egy munkakörnyezetbe, körülvesznek kedvesebb is kevésbé kedves kollégák. Összességében hasonlóak a körülmények. Talán azt mondanám, hogy abban látok különbséget a magyarországi és a külföldi munkahelyek között, hogy amikor az ember jól teljesít külföldön, akkor ott a fejlődési, előrelépési lehetőségek száma nagyobb, mint általában Magyarországon.

Minden lehetőség adott lenne, hogy külföldön dolgozz, mi az, ami mégis itt tart?

Valóban minden lehetőségem meg lenne arra, hogy külföldön dolgozzak, de ami miatt egyelőre mindenképpen Magyarországban gondolkozom, az az, hogy én a felnőtt korom nagy részét, körülbelül 15 évet töltöttem külföldön, távol a családomtól a barátaimtól és attól az országtól, ahol felnőttem. Azt gondolom, hogy jól éreztem magam és helyt is álltam mindenhol, ahol dolgoztam korábban. Most jó érzés a családomhoz, a barátaimhoz közelebb lenni és abban az országban élni, ahol felnőttem. Persze nem zárom ki, hogy egyszer megint csak külföldön dolgozzak.

Zsuzsa, milyen célokat fogalmaztál meg a pozícióban?

Egyrészt a saját HR csapatomat szeretném „jól vezetni”. Mindig olyan HR-t szerettem volna a vállalatnál, ahol a HR-esek „értik a dolgukat”, szakszerű támogatást tudnak nyújtani a munkavállalóknak, vezetőknek, ahol maguk is folyamatosan tanulhatnak, fejlődhetnek, és egymást is segítve, egy csapatként dolgoznak. Olyan HR-t szeretnék, ahol tudunk együtt gondolkodni, nyitottak vagyunk egymás ötleteire, és képesek vagyunk a megvalósításra is. Elfogadó, befogadó, jó közösséget. Úgy érzem, jó úton járunk, de ezért nap mint nap tenni kell.

Az is fontos célom, hogy minél hatékonyabbá tegyük a HR folyamatainkat. Legyünk gyorsabbak, csináljuk „okosan” a dolgainkat. Bármit teszünk, gondolkodjunk el azon, miért így csináljuk? És ha tudjuk jobban, változtassunk rajta. Ez egy szemlélet, ami szeretném, hogy a HR-t is jellemezze. Működtessünk olyan HR rendszereket, amelyek valóban a vállalat üzleti stratégiáját támogatják, nem önmagukért léteznek.

Ezen felül pedig szeretném, hogy szívesen dolgozzanak nálunk a kollegák, illetve aki még nem dolgozik nálunk, az is szívesen jöjjön hozzánk dolgozni. Egy új név alatt és új arculattal működő cég esetében hosszú folyamat lehet a széles körű ismertséget elérni, és megkülönböztetni magunkat más vállalatoktól. Mégis szeretném elérni azt, hogy a logónk láttán az ugorjon be a legtöbbeknek, hogy „jókat hallottam a cégről”, „jó lehet ott dolgozni”. Aki pedig már velünk dolgozik, büszke lehessen rá, hogy „SEGÁ-s”.

Vezetőként milyen stílus az, ami szerinted előre viszi a csapatot, a céget?

A folyamatos fejlődés támogatása véleményem szerint az egyik legfontosabb vezetői feladat. Teret adni a munkatársaknak az ötleteikhez, azok megvalósításához, és a döntéshozáshoz is. Nyitott, őszinte kommunikáció, a munkatársak megbecsülése: ezek alapértékek minden vezető számára. A vezetői stílusnak ezeken az értékeken kell alapulnia, de az egyén személyiségétől, a csoport összetételétől, a vezetői helyzettől, és a témától is erősen függ. Nem ugyanúgy kell mindenkit vezetni, és nem ugyanúgy kell minden helyzetben vezetni. Mikor legyek demokratikus, és mikor kell, hogy én mondjam ki a döntést? Mikor kell háttérbe vonulnom, és mikor álljak a csapat élére? Ezt kell tudni felismerni egy vezetőnek, mert ezzel fogja tudni minden csapattagját motiválni, ami az egész céget viszi előre. A legjobb „stílus”, ha a vezető példakép tud lenni minden helyzetben, és az elvei, értékei mentén gyakorolja a vezetői szerepét, és nem hatalmi pozícióként éli meg.

Van-e valaki (család, gyermekek) vagy valami (eszme, hobbi) ami fontos az életedben ?

A család az első. És a sport. De a legjobb a kettő együtt. A szabadidőmet igyekszem aktívan eltölteni: egy biciklizés, kirándulás, korcsolyázás vagy focizás a férjemmel és a gyerekekkel kikapcsol, feltölt és persze egészségesen tart. Az „én-időmet” pedig kertészkedéssel és rendszeres futással töltöm.

Ki az, aki inspirált és támogatott Téged a karrieredben ? Van személyes példaképed?

Nem tudnék egyetlen személyt megnevezni, inkább egyes tulajdonságok azok, amikre felnézek. Tisztelem a kitartást, az elköteleződést a személyes célok iránt, az akaraterőt, és azt, ha a tehetség szerénységgel párosul. Ezt benne látom sok sportolóban, ezért nézem szívesen például Roger Federer teniszmérkőzéseit vagy Lindsey Vonn síversenyeit.

Te hogyan tudod összeegyeztetni a családi feladatokat a munkahelyi elvárásokkal?

Nagyon sokat segít a férjem, akire mindig számíthatok, legyen az házimunka, vagy a gyerekek körüli teendők. Van, amiből „nem engedek”: minden reggel én viszem a gyerekeket óvodába, iskolába, és hetente egyszer én is hozom haza őket. Bármikor számíthatunk a közelben lakó nagyszülőkre is, segítenek, amennyi erejükből és idejükből telik. Úgy érzem, sikerül megtartanom az egyensúlyt, amihez jó munkaszervezésre, és egy-egy jó csapatra van szükség otthon is, és a munkahelyen is.

Fánya László 2012 elején csatlakozott a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-hez logisztikai gyakornokként. Végzettsége szerint Laci matematikus, ugyanakkor a pályája kezdetén úgy döntött, hogy multinacionális vállalatnál és lehetőség szerint az autóiparban szeretne elhelyezkedni, ezért jelentkezett a meghirdetett logisztikai gyakornok pozícióra. Szerencsés helyzetben volt, mivel az akkori logisztikai osztályvezető kifejezetten olyan gyakornokot keresett maga mellé, aki tud németül és matematikus végzettsége van. A logisztikai osztályvezető mellett gyakornokként projektfeladatokban vett részt. Ezek után szinte minden tervező pozíciót – úgy, mint vevői, alapanyag és gyártás tervező – kipróbálhatott főállású kollégaként.

2018-ban indult el a vezetői pályafutása, amikor először csapatvezetőnek, 2019-ben senior csapatvezetőnek, 2020 augusztus 1-jétől csoportvezetőnek nevezték ki, 2021. augusztus 1-jétől pedig átvette a logisztikai osztály vezetését.

Laci, kérlek mesélj nekünk bővebben arról, hogyan találtál rá erre a pályára vagy hogy talált rád a logisztika?

Sokan kérdezték már tőlem, hogy miért a logisztika. Egy matematikustól távolinak tűnhet a logisztikai pálya. Más a szakzsargon, amit gyorsan el kellett sajátítanom. Viszont elég hamar megszerettem a pörgést, a logisztika komplexitását, a sokrétűségét, és a változatosságot, amit nyújt. Nincs benne monotonitás még így 11 és fél év után sem. Még mindig tud újat mutatni, még mindig jön egy új probléma, amit meg kell oldani.

Mint ahogy mondtad a logisztika rendkívül szerteágazó. Van olyan, amit nagyon szeretsz és olyan, amit nagyon nem?

Minden területén van olyan, amit nagyon szeretek. A termelés tervezés egy hihetetlenül komplex ágazat és az agytekervényeket nagyon is megmozgató feladatkör. Ezt nagyon élveztem, folyamatosan jelen van benne a logika és a számolás.

A fizikai logisztika mennyire áll közel hozzád?

A logisztikának az egyik részét, a tervezési logisztikát operatív szinten is végeztem, később folyamat specialista és SAP specialista szerepkörben minden szegletét megismertem. A fizikai logisztikába már vezetőként kellett belépnem, úgy, hogy azt operatív szinten nem csináltam előtte. Teljesen más szemlélet kell hozzá. A két logisztikai terület egyébként nagyon szorosan működött együtt, így értettem hozzá, de messze nem abban a mélységben, mint a tervezéshez. Itt vezetőként kellett megérkeznem olyan emberek fölé, akik évek óta nagy tapasztalattal dolgoznak a pozícióikban.

Ha most rangsorolni kellene a szívemhez legközelebb álló területeket, akkor a fizikai logisztika jelenleg már a termelés tervezéssel holtversenyben van. Szintén rendkívül komplex és hihetetlen lehetőségeket rejtő területről van szó. Rengeteg potenciál van benne, és sok kreativitást igényel és vár el.

Milyen nehézségekkel kell megküzdened és milyen taktikáid vannak ezeknek a kezelésére?

Nehézségek természetesen vannak, pláne, ha az autóipart nézzük az elmúlt 3 évben. A Covid mindannyiunk életére rendkívüli hatással volt, ez a pandémia és annak a kezelése egy teljesen ismeretlen terület volt. A fő nehézség, hogy az autóiparban a logisztikán elvárás, hogy ismerjük a jövőt. A tervezési oldalon pedig nekünk tervezni kell ezt a jövőt. Az utóbbi idők válságai kihúzták a lábunk alól azt az alapot, amire az előrejelzéseinket építhettük volna, viszont emellett továbbra is elvárás volt, hogy megtervezzük a jövőt. A csapattal együtt ezért ki kellett dolgoznunk, hogy hogyan tudjuk a bizonytalanságot csökkenteni, és ezáltal a saját és a partnereink folyamatai stabilabbá váljanak vagy visszanyerjék a korábbi stabilitásukat.

Ez egy nagyon kemény időszak volt, úgy, hogy közben ezzel párhuzamosan az ember épp bontogatja a szárnyait, mint vezető, pozíciót lép csoportvezetőből osztályvezető pozícióba. Szinte mindennapi nehézség egy ekkora szervezetben megtalálni az egyensúlyt a kollégák támogatása és rájuk fordított idő, valamint a napi operatív munka között. Azt látom, hogy az elmúlt bő két évben jó úton haladunk és a visszajelzések is azt mutatják, hogy a szervezet kohéziója megfelelően működik.

Mit gondolsz mit tett téged különlegessé, hogy gyakornokságtól az osztályvezető pozícióig jutottál?

Szerintem a siker titka, hogy soha nem vettem félvállról a munkát. Mivel már közvetlenül az elején egy osztályvezető volt a felettesem, olyan projektekbe, feladatokba kaphattam betekintést, amiket nem is lehetett volna félvállról venni, és kellett bizonyítanom. Nagyon elfoglalt volt, így kevés támogatást tudott adni, pedig tudom, hogy próbált, és most már értem is, hogy mit érezhetett ő akkor. Ez azt jelentette, hogy mindent magamnak kellett kijárni. Kérdeztem, utánajártam, mert úgy éreztem, hogy ezt lelkiismeretesen kell csinálni.

A munka során folyamatosan rakódik rád a tudás is, és el is kezdhetsz kiemelkedni. Az én esetemben ez úgy történt, hogy kipróbáltatták velem a CLP-n belül a lehető legtöbb pozíciót. Az akkori osztályvezetőnek az volt a szándéka, hogy mire csapatvezető leszek, minden területet ismerjek meg. Ez a komfortzónából való kilépés persze nehéz, de a végén mindig kifizetődő. Ha ki tudsz lépni belőle, hogy tanulj valami újat, és tanult dolgokat be tudod építeni a mindennapjaidba, akkor a komfortzónád elkezd tágulni. Ez történt velem is, és bár akkor nem szerettem, de tudtam és hittem, hogy majd egyszer a javamra válik. Kevés dolog van, amiért annyira hálás lennék, mint ezért a döntéséért. Bármilyen egyetemnél, és bármilyen szakmai tudásnál többet ér az a tudás, amit a másfél év gyakornokság és utána a teljes 11 év alatt itt tanulhattam. A vezetőim bizalmat szavaztak nekem, tanulhattam és a mai napig tanulok tőlük. Engem motivál a változatosság, az újdonság, és a S.E.G.A. ezt biztosítja is nekem.

És egy utolsó üzenetet esetleg a fiataloknak, amit szeretnél még kiemelni, elmondani?

Azt szeretném, hogy legyenek nyitottak, legyenek bátrak és merjenek kérdezni. Senki sem úgy születik, hogy mindent tud és senki felé nem elvárás, hogy mindent tudjon. Kérdezni kell, eltökéltnek kell lenni, lelkiismeretesnek és akkor meg fognak nyílni a lehetőségek kapui.